Ezernyien álltak munkába Zentán

Mire költötte a pénzt az önkormányzat? – Jövőre már megépül a bioerőmű – Év végi összegzés Ceglédi Rudolf polgármesterrel


Látványos nagyberuházások nélkül múlt el Zentán az idei év, hacsak nem gondolunk a 700 millió dinárt érő sportcsarnokra, amelynek az építése azonban évekig tartott, csak a megnyitása történt december elején. Amikor Ceglédi Rudolf polgármester áttekintette a befektetéseket – nem csak az építéseket –, kiderült, hogy mégsem jelentéktelen összeget fordítottak közművekre, intézményekre, támogatásokra…

Általában a kommunális ellátás minősége – ivóvíz, csatornázás, utak, járdák – érinti legközvetlenebbül a lakosságot.

– Két jelentős beruházásra került sor a vízvezeték-hálózat egy-egy szakaszán, hat-hét utcát érintve, megközelítőleg 9 millió dinár összegben. A költségeket fele-fele arányban fedezte a tartományi mezőgazdasági titkárság és az önkormányzat. A csatornázás némelyik helyi közösségben már befejeződött, másutt egy-két utca maradt hátra, a Kertekben viszont nagy a lemaradás. Ott több utcarészen épült csatorna, s utána zúzott kővel tettük járhatóvá az utcákat. Persze útfelújítások és útépítések is történtek a homoki lakótelepen, a Kertekben a piacnál lévő és a Mezőgazdasági utcában, továbbá az ipari parkba vezető út is elkészült, mindez 20 millió dinárba került, s 80 százalékban a nagyberuházási igazgatóság fedezte a kiadásokat, a többit pedig az önkormányzat. Tornyoson 3 milliót költöttünk aszfaltozásra, Felsőhegyen pedig 500 ezer dinárba került egy utcaszakasz felújítása. A helyi közösségek kérésére több utcát kőzúzalékkal javítottunk meg; elkészült a Tornyosi úton a bicikliút második szakasza 4 millió dinárból. A nagyon tönkrement Posta utcai járda aszfaltozására 1,5–2 millió dinárt költöttünk. A közbiztonság javítása céljából a városban öt köztéri kamerát helyeztünk el az idén, amelyek összértéke 2,5 millió dinár.

Nem tartozik szorosan a közművesítéshez, de sokakat érint a negyven-ötven évvel ezelőtt épített lakóházak telkeinek kimérése, hogy a tulajdonos végül telekkönyveztethesse. Annak idején kiadták az építési engedélyeket, de senki nem lépett tovább, és most eladásnál vagy öröklésnél ez komoly gondot okoz. Minden önkormányzat halogatta ezt a munkát, mi gyakorlatilag befejeztük a 38-as blokkot, s a Joó Lajos, a Takács István és a Lőwy testvérek utcában szándékozzuk folytatni a munkát.

A kommunális befektetések mellett rendszerint az önkormányzati hatáskörben működő intézmények épületei igényelnek sok pénzt.

– Szinte folyamatosak az ilyen jellegű beruházások. A November 11. iskolában községi eszközökből fölújítottuk a vizesblokkot, a sok gondot okozó csővezetékeket is kicserélték, mindez 3 millió dinárba került. A volt kaszárnyában a Történelmi Levéltár és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet részére létrehozott raktárhelyiségek 18 millió dinárba kerültek, ebből 3 millió a községi forrás. Tornyoson az iskola és az óvoda, Felsőhegyen az óvoda fűtését oldottuk meg új és kevésbé költséges rendszerrel, ezek összesen 4 millió dinárt igényeltek; 3 millióba került a gimnáziumban a nyílászárók cseréje, a Szép utcai óvodában ugyanennyibe a tetőszerkezet felújítása, a Bolyai-gimnáziumban a kollégiumi rész bővítése 2,5 millió dinárt igényelt, ennek felét a magyar kormány fedezte. A városháza felújításának első szakasza 11 millió dinárba került, a tető elkészült; a homlokzattal és a nyílászárók rendbetételével folytatódnak a munkálatok, s reményeink szerint tavaszra befejeződik a 16-17 millió dinárt igénylő tatarozás.

Többé-kevésbé ismert, hogy új befektetőknek köszönhetően Zentán megnőtt a foglalkoztatás. Nem tudjuk viszont, hogy megépül-e a pár évvel ezelőtt bejelentett bioerőmű, ami a távfűtés szempontjából is fontos lenne.

– A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a községben az idén novemberig majdnem ezren létesítettek munkaviszonyt; november 30-án pedig 960 személy szerepelt a munkanélküliek listáján, míg néhány évvel ezelőtt 25 ezer. Sajnos az arányok javulásához nemcsak a foglalkoztatás, hanem az elköltözés is hozzájárult. Mindenesetre a Tisza Automotive üzem már 500-600 dolgozót foglalkoztat, a Rasco-Tamp átképzéssel növelte szakmunkásainak a számát, a közmunkaprogramunkban hat hónapon keresztül 60 embert foglalkoztattunk. Mindezek mellett bizonyosan más vállalatok is valamelyest növelték a létszámot. Ez nem vonatkozik a közigazgatásra és a közintézményekre, ezek nem vehetnek föl új munkaerőt, sőt 376-ról 368-ra kell csökkentenünk az alkalmazottak számát.

A bioerőmű múlt évre tervezett építése kezdetben a belgrádi körülményes ügyintézés miatt húzódott el, s ezért a belga befektetőnek is át kellett programoznia az ütemtervet, az idén miattuk következett be késés. Ígéretük szerint tavaszra megkezdődnek a munkálatok, s jövőre el is készül az áramot termelő és a távfűtést is ellátó erőmű.

Miben tudta segíteni az önkormányzat a mezőgazdasági termelőket?

– Elsősorban a kisgazdaságokat igyekeztünk támogatni. A Mezőgazdaság-fejlesztési Alapon keresztül támogatáshoz jutottak vetőmag vásárlásában, az állatorvosi szolgáltatások költségeinek a fedezésében és tenyészállatok beszerzésében. Mintegy 700 kisgazdaság kapott ilyen módon segítséget, továbbá folytatódtak az ingyenes talajelemzések. Mindezek mellett 15 millió dinárt fordítottunk a dűlőutak karbantartására, feljavítására zúzott kővel. Több mint 2,5 millió dinárba került az a traktor után kapcsolható gép, amely alkalmas az utak karbantartására, emellett télen hóeltakarításra. Az első ilyen gép Felsőhegyre került, de a továbbiakban minden falusi helyi közösségnek szándékozunk egyet vásárolni.

Állandó feladatnak tekintjük az öntözőcsatornák karbantartását. Az idén a rétben erre 4 millió dinárt fordítottunk a 10 milliós beruházásból, a nagyobb részt a Vajdaság Vizei közvállalat fektette be. A réti halastó újraélesztése is a célunk, amely arra szolgál majd, hogy alacsony tiszai vízállás idején se merüljenek ki az öntözőcsatornák.

Elkészült a sportcsarnok, de egy új medence is kellene…

– A fekete medencét nem lehet felújítani, újat kell építeni. A tervek elkészültek egy, a mostaninál 5 méterrel szélesebb, vízilabda-mérkőzésekre alkalmas medencére, lelátóval, öltözővel, olyan rendszerrel, amely a termálvizet használná vízmelegítésre. Becslések szerint 200–300 milliós beruházásról lenne szó. Az építés üteme attól függ, hogy milyen pályázati lehetőségek állnak majd rendelkezésünkre.

Mennyire tartja a polgármester sikeresnek az évet?

– Figyelembe kell vennünk, hogy a befektetésekre úgy került sor, hogy intézményeink működését biztosítani tudtuk, rendszeresen fizettük a számlákat (korábban a fűtésszámlák fizetésével éveket is késtek); emellett az előző önkormányzattól eredően 8,5 millió dinárt fizettünk ki két elvesztett perben. Sokat köszönhetünk a sikeres pályázatoknak, s ha mindent összevetünk, úgy gondolom, hogy sikeres évet tudunk magunk mögött.

 

Fodor István

Magyar Szó, 2015. december 31.