A zentai oktatási intézmények fejlesztési terveiről Kormányos Katona Gyöngyi, a községi tanács tagja nyilatkozik
A zentai középiskoláknak az önkormányzattal együtt mindent meg kell tenniük azért, hogy az oktatási intézményeket vonzóvá tegyék a diákok számára, hiszen ez az első és legfontosabb lépés ahhoz, hogy megnyithassák a tervezett tagozatokat – mondja Kormányos Katona Gyöngyi, a zentai községi tanács oktatási és művelődési ügyekkel megbízott tagja.
– Az elmúlt hosszú idő során Zenta minden kétséget kizáróan a Tisza mente oktatási központjává vált, amit természetesen a jövőben is szeretnénk megőrizni. Ezen célok megvalósítása azonban valószínűleg nem lesz könnyű feladat, hiszen más régiókhoz hasonlóan sajnos a Tisza mentén is jelentős mértékű diáklétszám-csökkenéssel kell szembenéznünk. A Tisza mentén az általános iskolák részéről közölt legfrissebb adatok alapján – Zenta, Magyarkanizsa, Ada, Csóka, Törökkanizsa – 2015 májusában 720 végzős diák várható. A magyar nyelven tanulók száma ebből 542. A tavalyi adatokhoz viszonyítva 70-80 diákkal csökken a nyolcadikos tanulók száma. Vannak olyan tanulók is, akik az általános iskolai tanulmányok befejezése után a külföldi középiskolai továbbtanulást választják. Nem szeretnék vészharangot kongatni, de ha azt vesszük alapul, hogy Zenta községben az elmúlt egy évben mintegy ötven diákkal van kevesebb az általános iskolákban, mint amennyi az előző tanévben volt, akkor valóban eléggé aggasztónak tűnik a helyzet.
– A kivándorlás mértéke ugyanakkor továbbra sem csökken, aminek következtében sok gyermek teljesen eltűnik az iskolarendszerünkből – magyarázta Kormányos Katona Gyöngyi, aki elmondta, egyes intézmények már az elmúlt két évben is pengeélen táncoltak a tagozatok megnyitásakor. Különösen a Zentai Gimnázium, ahol korábban minden évben két magyar nyelvű általános tagozat nyílt, az elmúlt két évben viszont az intézmény csak egynek a megnyitására kapott minisztériumi jóváhagyást, annak ellenére, hogy megvolt a tagozat megnyitásához szükséges diáklétszám. – Igyekeztünk minden követ megmozgatni a tartományi és köztársasági képviselőink segítségével, hogy a másik tagozat is megnyílhasson, ami végül óriási erőfeszítések árán ugyan, de sikerült a tanév elején. Úgy vélem, hogy nagyon nagy munka áll a középiskolák vezetői és munkaközösségei előtt, mindent meg kell tenniük azért, hogy az intézményüket vonzóvá tegyék a diákok számára. Sajnos, ha továbbra is jelentős és folyamatos lesz a diáklétszám-csökkenés – amely intézményektől független –, akkor kérdéses lehet egy-egy tagozat megnyitása, ilyen módon a tanárok munkahelye is veszélybe kerülhet, nekünk viszont az a célunk, hogy ameddig csak lehet, megőrizzük a jó hírnevű középiskolai hálózatunkat és ezáltal a pedagógusok munkahelyét is.
Az Egészségügyi Középiskolában – amelynek vonzásterülete nemcsak a Tisza mentét öleli fel, hanem a bánáti és az észak-bácskai körzetet is – ezúttal is három tagozat megnyitását tervezzük 90 diákkal, kettőt magyar és egyet szerb nyelven. Itt általában a nővérképzés és a gyógyszerészeti technikum az, amely mindig vonzó a diákok számára, szerb nyelven egészség- és szociális védelmi szakra kértünk jóváhagyást. A Közgazdasági-Kereskedelmi Iskolában szeretnénk megőrizni a hároméves magyar és szerb nyelvű kereskedelmi képzést, továbbá az ügyviteli-adminisztrátori képzést mind magyar, mind szerb nyelven, és magyar nyelven a pénzügyi adminisztrátori tagozatot, itt tehát öt osztály megnyitását tervezzük 138 tanulóval. A Zentai Gimnázium esetében szeretnénk, ha megmaradna a három magyar nyelvű tagozat, akárcsak az idei évben, a jelenlegi tervek szerint ezek közül az egyik általános szak lenne, a másik társadalmi, a harmadik pedig természettudományi-matematikai, szerb nyelven pedig egy általános és egy társadalmi tagozatnak a megnyitását tervezzük. Összesen 150 tanuló jelentkezhetne ebbe az iskolába. A Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumba egész Vajdaság területéről jelentkeznek tanulók, ebbe az intézménybe húsz tanuló felvételizhet majd a tehetséggondozó matematikai szakra és húsz a képzőművészeti technikum szakra. Természetesen mindezek még csak tervek, az önkormányzat a középiskolák kérelmével összhangban továbbította a középiskolai iratkozási tervet a következő tanévre a tartományi oktatási titkárságra, közvetve pedig az oktatási minisztériumba, és tavaszra várjuk a tagozatok jóváhagyását az illetékes szervektől – mondta Kormányos Katona Gyöngyi. Kérdésünkre, hogy mi lesz a sorsa a Zentai Gimnázium bilingvális tagozatának, hozzátette: – A tavalyi iskolaévben a gimnázium részéről jelezték, hogy sajnos kevés érdeklődő diák volt a természettudományi-matematikai kétnyelvű képzésre, a minisztériumtól végül nem is kapták meg a jóváhagyást ennek a tagozatnak a megnyitására ebben az iskolaévben. Felmerült, hogy esetleg társadalmi kétnyelvű képzés megindítását kezdeményezné az iskola a 2015/2016-os tanévben. Mivel a diákoknak ezen a szakon külön speciális felvételi vizsgát kell tenniük, amely lehet egyfajta buktató is a diák és az intézmény számára, ha nem sikerül elegendő diák esetében a felvételi, valamint újabb tagozatról lévén szó, nem lehet felmérni, valóban lenne-e megfelelő számú érdeklődő, maradnánk a már hagyományos, bevált társadalmi tagozatnál, és kísérletezéssel nem kockáztatnánk ennek a magyar nyelvű tagozatnak a létét. Ugyanakkor fontosnak tartom elmondani, hogy a Zentai Gimnáziumban a bilingvális oktatáshoz megvan a jól képzett szakmai háttér, csak a diákok részéről kiszámíthatatlan az érdeklődés, meg ehhez a fajta képzéshez egy átgondoltabb oktatási tantervet kellene hozzárendelni.
A községi tanács tagja elmondta, hogy az önkormányzat az idei költségvetésében 177 464 102 dinárt irányzott elő az oktatási intézmények működtetésére és fejlesztésére, emellett a környezetvédelmi alapból is biztosít anyagi eszközöket az oktatásra.
– Energiatakarékosság szempontjából környezetvédelmi célokra előirányzott összegből szeretnénk folytatni az oktatási intézmények épületein a nyílászárók cseréjére irányuló programot, amelynek keretében elsőként a Zentai Gimnázium épületének az utcára néző oldalán cseréltetnénk ki tavasz folyamán az ablakokat, a beruházás kb. 8 millió dinárba kerül, indokolt továbbá a több mint százéves Thurzó Lajos-iskola épületén is cserélni a nyílászárókat, itt egyelőre a vasút felé néző ablakok cseréje van tervbe véve. A Tartományi Nagyberuházási Alapnál kértünk segítséget ugyanennél az intézménynél a tetőszerkezet felújítására, amely 16 millió dinárba kerülne. Ennek a támogatásnak az elfogadásáról a polgármester úr tárgyal az illetékesekkel. Önkormányzatunk nagy hangsúlyt fektet az energiatakarékosságra és a hatékony, de olcsóbb, kedvezőbb fűtési megoldásra, így a tornyosi iskolában a napokban fejeződött be a biomasszával történő fűtésre való átállás, a kazán és fűtési rendszer cseréje az önkormányzat és a tartományi gazdasági titkárság közös támogatásának eredménye. A beruházás értéke több mint 3 millió dinár volt. A November 11. Általános Iskolában a mosdók felújítását tervezzük, ami szintén kb. 3 millió dináros beruházás lesz, valamint az épület egy részén a nyílászárókat is szeretnénk kicseréltetni a környezetvédelmi alapból. Tavaly októberben az önkormányzat ismét pályázott kamerarendszerek beszerzésére a tartományi gazdasági titkárságnál, így rövidesen a kamerarendszer kialakítása is esedékessé válik ebben az oktatási intézményben. A tartományi támogatás mellett az önkormányzat saját forrásai felhasználása révén kívánja megvalósítani a beruházást, csakúgy mint korábban az Emlékiskola, a Thurzó Lajos Általános Iskola és a Zentai Gimnázium épületében is tettük, ezáltal ellenőrizhetőbbé válnak az iskolák, valamint a tanulók biztonságára is nagyobb figyelmet fordíthatnak – magyarázta, hozzátéve, a távolabbi tervek között a gimnázium épületének újabb tantermekkel való bővítése is szerepel.
– Az előzetes elképzelések szerint az Egészségügyi Középiskola kiköltözött volna a kaszárnya épületébe, ám mivel a diáklétszám folyamatosan csökken, az intézmény vezetősége és az iskolaszék hosszas mérlegelés után úgy döntött, mégis maradjon az iskola a gimnázium épületében, amely épületben három középiskola működik párhuzamosan, ami egyedülálló a környéken. Ez teszi indokolttá azt az elképzelést, hogy a meglevő épületet hat tanteremmel bővítsék, ezáltal hatékonyabban meg tudnák szervezni az oktatást. A hozzáépítésre a Magyar Nemzeti Tanács és a Szekeres László Alapítvány támogatásának köszönhetően elkészült a tervdokumentáció, jelenleg pedig a megvalósításához szükséges anyagi források felkutatása van folyamatban, ez a hozzáépítés azonban az idén még biztosan nem fog realizálódni. Az idei beruházásokat illetően önkormányzati, iskolai és pályázati forrásokból tervezzük továbbá a Stevan Mokranjac Alapfokú Zeneiskola „A” épületén az igencsak elavult állapotban levő tetőszerkezet felújítását. De hogy a felsorolásból ne maradjon ki az iskoláskor előtti intézmény sem, az idén főleg önkormányzati forrásokból szeretnénk a Szép utcai óvoda épületén felújítani a szintén rossz állapotban levő tetőszerkezetet, továbbá a József Attila utcai óvoda épületében szükségesnek mutatkozik a vizesblokk felújítása.
Az óvodánál megemlíteném még, hogy az önkormányzat immár harmadik éve – amióta az Alkotmánybíróság alkotmányellenessé nyilvánította a tartomány azon határozatát, hogy a harmadik és negyedik gyermek óvodai ellátását nem támogathatja – magára vállalta ezt a kötelezettséget, segítve a nagycsaládosokat. Akárcsak tavaly, az idei költségvetésben is elkülönítettünk pénzt a tanügyben dolgozók továbbképzésére, jubiláris juttatására, továbbá fontosnak tartjuk a fiatalok segítését is. Ösztöndíjjal támogatjuk a fiatalok felsőfokú tanulmányait, diákutaztatásra pedig 9 millió dinárt különítettünk el ebben a tanítási évben, továbbra is a zentai középiskolás utazó diákok útiköltségének 30%-át térítjük meg. A tartományi szervek is folyósítanak diákutaztatásra valamennyi támogatási összeget. Emellett az Adahatárról utazó kisdiákokat is naponta szállítja az iskola kombija Felsőhegyre.
Az elmúlt több mint 25 év nagy lemaradást okozott az oktatásban és megfelelő fejlődésében, ennek ellenére az intézmények vezetői komolyan dolgoznak, hogy eredményeket tudjanak felmutatni. Csak önerőre egyetlen intézmény, egyetlen önkormányzat sem tud támaszkodni, pályázatokra, egyéb támogatásokra és összefogásra is szükség van – szögezte le Kormányos Katona Gyöngyi.
Máriás Endre
Magyar Szó, 2015. február 13.