A mai zentai záró konferenciával hivatalosan is véget ért az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark és a zentai Történelmi Levéltár Élő archívumok – A közös kulturális örökség ereklyéi című Interreg-IPA Magyarország–Szerbia projektje, amelynek során a szakemberek két éven át kutatták közös kulturális örökségünket.
A konferencián elsőként Fodor István, a Zentai Történelmi Levéltár igazgatója üdvözölte a jelenlévőket, kiemelve, 2018 elején kettős céllal láttak hozzá a projekthez, ugyanis egyrészt az átfogó levéltári kutatás végére szerettek volna létrehozni egy olyan adatbázist, amely a 19. század végén és a 20. század elején a Tisza menti régióban működött cégek adatait tartalmazza, másrészt azt is szerették volna ellesni a partnerüktől, miként lehet a tudományos munkákból olyan idegenforgalmi tartalmakat létrehozni, amelyek a szélesebb közönség számára is érdekesek lehetnek, majd hozzátette, úgy véli, mindkét célt sikerült megvalósítaniuk, hiszen a projekt honlapján elérhető cégadatbázisban jelenleg közel 2000 korabeli cég adatai szerepelnek, kiadtak négy kötetet, könyvbemutatókat, konferenciákat, nyári táborokat szerveztek, valamint bepillantottak Magyarország egyik leglátogatottabb közgyűjteményének működésébe is, aminek köszönhetően sok hasznos információval gazdagodtak.
Kertész Péter, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark ügyvezető igazgatója kifejtette, két évvel ezelőtt, a projekt kezdetekor még csak álmaik voltak, mostanra azonban ezek az álmok meg is valósultak. Mint mondta, az emlékparkban már korábban is létezett egy mezőgazdasági gépekből álló gyűjtemény, amelynek a darabjai a 2000-es években raktárba kerültek, ám a mostani projektnek köszönhetően újra ki tudták azokat állítani, ráadásul méltó helyen, egy olyan újonnan felépített gépszínben, amely teljes mértékben beleilleszkedik a környezetébe. Leszögezte, szerinte nemcsak egy egyszerű múzeumi kiállítás és egy egyszerű levéltári kutatás született meg a projektnek köszönhetően, hanem egy olyan együttműködés és együttgondolkodás is, amely a jövőbe mutat, éppen ezért már be is adtak egy újabb közös pályázatot a kutatás folytatására vonatkozóan.
Perpauer Attila, a zentai községi tanács oktatással és művelődéssel megbízott tagja levélben köszöntötte a konferencia résztvevőit, hangsúlyozva, Zenta számára óriási jelentőséggel bír az az igen sokrétű munka, amely az elmúlt közel két évben megvalósult. Kiemelte, az új ismeretanyag felszínre hozása és tudatosítása mellett a projekt nemcsak országokat kötött össze, hanem generációkat is, hiszen a szakemberek mellett a középiskolás fiatalokat is bekapcsolta a tevékenységekbe, valamint ráirányította a figyelmet Zentára is, amiért Zenta község önkormányzata nevében külön köszönetet mondott a résztvevőknek.
A konferencia ezután Gál László etnográfus, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark munkatársa elnökletével folytatódott. A közönség soraiban ülők először Pópity Dániel, a szegedi Móra Ferenc Múzeum régésze és történésze Régészeti feltárás az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban; majd Máté Tamás, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark építészmérnöke Épülettervezés és a gépszín építése című előadását hallgathatták meg. Miután Szűgyi Ferenc, a zentai Történelmi Levéltár levéltárosa megnyitotta azt a zentai Városháza előcsarnokában látható Elfelejtett múlt című kiállítást, amely Ópusztaszer és Szeged után érkezett Zentára, Gál László, Kertész Péter és Máté Tamás ismertették dr. Szabó József, a gödöllői Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum muzeológusa, kiállításrendezője A mezőgazdasági gépek restaurálása és kiállítása című előadásának anyagát; végül pedig Molnár Tibor, a zentai Történelmi Levéltár főlevéltárosa Levéltári kutatás Szabadkán és Szegeden és Szűgyi Ferenc, a zentai Történelmi Levéltár levéltárosa A projekt honlapjának bemutatása és az adatbázis ismertetése című előadását hallgathatták meg az érdeklődők.
H. A.
Vajdaság Ma, 2020. FEBRUÁR 21.
