Zenta az idén is csatlakozott a Kárpát-medence kenyere (2011 és 2013 között: A nemzet kenyere) elnevezésű programhoz, amelyet Szent István napja alkalmából 2011-ben indított útjára a Szolnok megyei jogú város és a helybéli tévéállomás.
Az idén, az előző évekhez hasonlóan Szolnokon, határon túli területeken tevékenykedő pékmesterek sütötték ki a Kárpát-medence kenyerét, amellyel a nemzeti összetartozást jelképezik.
Az idén A Magyarok kenyere program felajánlásával egy tonna lisztből készült el az öt, 70–100 kilogrammos óriáscipó, amelyhez a „nyersanyagot”: a sót Székelyföldről, a forrásvizet Kárpátaljáról, a kovászt Vajdaságból, a krumplit pedig Felvidékről hozták. A cipók egyébként Magyarországot és a programban résztvevő Kárpátalját, Felvidéket, Erdélyt és Vajdaságot szimbolizálják, s ezeket a szervezők szét is küldték Komáromba, Zentára, Beregszászra és Kolozsvárra.
A Kárpát-medence kenyere zentai ünnepségét tegnap délután a tavalyihoz hasonlóan a Kertek helyi közösségben tartották meg, ahol Czegledi Rudolf, Zenta község polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket. A községi elöljáró beszédében többek között kiemelte, hogy a kenyérben benne van az újrakezdés lehetősége, de egyben táplálék a testnek, az ünnep és a nemzeti összetartozás pedig lelki kenyér a szívnek és a léleknek. A kenyér ugyanakkor az életet, a megélhetést és az otthont is jelképezi, a nemzeti szalaggal átkötött kenyérrel viszont azt fejezzük ki, hogy a haza és az élet összekapcsolódik.
– Augusztus 20-a a magyar közösség ünnepe. Minden magyar emberé, éljen az a világ bármelyik részében. Ez a nap jelképezi a döntést, a tudást, a béketeremtést, az Európához való tartozást, a megújulást és a bizakodást – ecsetelte a polgármester, és hozzáfűzte, hogy Zenta, illetve az itt élő magyarok évek óta részt vállalnak a Kárpát-medence kenyerének létrehozásában.
– A határon átívelő összefogásban készült, rekordméretű kenyér megsütése, felszentelése, megszegése és szétosztása kiemelkedő eseménye a Szent István-napi ünnepségnek, és szimbóluma az összetartozásnak és a nemzet egységének – hangsúlyozta Czegledi, aki elmondta, hogy a kenyér és az ünnep szavak közül mindkettő kellemes dolgokat juttat az ember eszébe: a kenyér a családot, a szülői házat idézi fel, az ünnep pedig azt jelenti, hogy kilépünk a hétköznapok egyhangúságából, együtt vagyunk, és örülünk annak, amit közösen értünk el és teremtettünk meg. Czegledi kiemelte azt is, hogy idehaza, Magyarországon és a nagyvilágban egyaránt szükségünk van egymásra, ahogyan az összetartozásra és az egymás iránti jóakaratunkra is ahhoz, hogy az ünnep emlékezetes és örömteli lehessen.
– Tegyünk érte ma és mindennap – jegyezte meg végül a polgármester.
Az ünnepi műsor folytatásában a Tópart Magyar Művelődési Egyesület és a Délibáb Magyar Művelődési Egyesület vegyes kórusa, a kevi Móra István Művelődési Egyesület Bazsarózsa asszonykórusa és Jóbarátok tamburazenekar valamint a Sarkantyú tamburazenekar lépett fel a helyi közösség épületének színpadán. A délután négy órakor kezdődő Szent István-napi ünnepi szentmisét pedig msgr. Nagy József zentai esperesplébános celebrálta.
Hhzs.
Magyar Szó, 2019. augusztus 21.