November elsején, Mindenszentek ünnepén a zentai Felsővárosi köztemetőben megtartott kegyeletadó rendezvényen azokra a hősökre és mártírokra emlékeztek, akik életüket áldozták, vérüket hullatták a városért és annak népéért.
A temető kálváriadombján a szentmisét ft. Szeles Oszkár zentai esperes-plébános celebrálta, majd Czegledi Rudolf, Zenta község polgármestere szólt az egybegyűltekhez. Alkalmi beszédében hangsúlyozta, gyertyáink azokért a magyar áldozatokért is lobognak, akik a második világháború végi értelmetlen vérengzésben ártatlanul vesztették életüket.
-- Ismernünk kell a történelmi múltunkat és a gyökereinket, mert miképpen a fát is a gyökere tartja meg a viharban és adja neki az éltető erőt, a nemzetünknek is szüksége van az emlékhelyekre és a megemlékezésekre. Ilyenkor, Mindenszentek ünnepén és Halottak napján, elhozzuk a koszorúinkat és a mécseseinket, társul hívjuk a csendet, megállunk a világi forgatagban és emlékezünk, főt hajtva tisztelgünk. Az őszi levelek hullásának neszéhez a síroknál álló hozzátartozók sóhaja társul. Ebben a különleges hangulatban felidézzük őket, az úton előttünk járókat, akik még most is nagyon sokat jelentenek nekünk.
A szentmise után az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc, valamint az 1944-es ártatlan áldozatok emléksírhelyénél tartottak megemlékezést. Az emléksírhelyeket Szeles Oszkár esperes-plébános szentelte meg, fellépett a zentai Tópart vegyes kórus, történelmi bevezetőt mondott Sztantity Szebasztián.
--Ma itt azokra emlékezünk, akik a népek tavaszán, a 19. század közepén és a világégések során a legnagyobb áldozatot hozták családjaikért, barátaikért, értünk, az utódaikért, és életükkel fizettek a magyar nemzet és a mi szabadságunkért – emelte ki a szónok, majd felidézte a történelmi eseményeket. Beszédét a következő gondolatokkal zárta: -- Nemzetünk ezeréves fájának gyökerei erősek, és mélyre hatolnak, Erdélyben, Felvidéken, Muravidéken, Vajdaságban, az anyaországban és itt Zentán is. Éppen ezért őseink számára egyértelmű volt 1848-ban, hogy életüket nem féltve felállnak a nemzet szabadságáért, 1818 után pedig egyértelmű volt, hogy csak megfontolt közösségi cselekvéssel óvhatjuk meg kultúránkat és anyanyelvünket, és ma, 2018-ban, számomra egyértelmű, csakis összefogással, közös erőből tudjuk úgy építeni a közösségünket, hogy az méltó legyen felmenőink emlékéhez.
Az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc, valamint az 1944-es ártatlan áldozatok emléksírhelyénél Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa nevében Sarlay Péter konzul, a Magyar Nemzeti Tanács képviseletében Hajnal Jenő elnök és Perpauer Attila, az Oktatási Bizottság elnöke, Zenta község önkormányzata részéről Czegledi Rudolf polgármester koszorúzott, emellett a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a Magyar Mozgalom és a Magyar Polgári Szövetség tagjai is elhelyezték az emlékezés virágait.
TÓTH Lívia
HERÉDI Krisztián felvételei
Hét Nap online
2018. november 1.
