A Zentai Városi Múzeumban a hétvégén több kiállítást is megnyitottak, melyek a magyar reneszánsz uralkodó, Hunyadi Mátyás életével, korának építészetével és egyedülálló könyvtárával foglalkoznak. A Zentai Történelmi Levéltár kiadványainak sorozatában pedig megjelent egy új kötet, mely Zenta város helyzetét vizsgálja a 14-15. században.
A zentai városnapi ünnepségsorozat több programmal is kapcsolódik a Hunyadi Mátyás Emlékévhez. A város múzeumában szombaton megnyílt újabb kiállítások egyrészt az építkező reneszánsz uralkodót mutatják be, másrészt a Bibliotheca Corvinianat, vagyis Mátyás király különleges könyvtárát.
A tárlatot Perpauer Attila, a községi tanács oktatási és művelődési ügyekkel megbízott tagja nyitotta meg. Méltatásában elhangzott, hogy „kevés olyan uralkodó volt a magyar történelemben, aki annyira él az emberek tudatában, mint Mátyás király. A tárlat az építkező, a könyvbarát, a gyűjtő és a mecénás reneszánsz uralkodót mutatja be, szellemiségét és korát. Visszarepít bennünket a 15. századba. A tizenhat pannó azokat az épületeket villantja fel Brassótól Pozsonyig, amelyekben Mátyás király élt, amelyeket gyakran meglátogatott, kifejezetten kedvelt, vagy sohasem járt ugyan a falai között, de köze volt az építéséhez, vagy az építők tiszteletből elhelyezték rajta a címerét. A tárlat záró kép- és szöveganyaga a Hunyadi család temetkezési helyszíneit ismerteti”.
A Hunyadi Mátyás életterei című tárlatot az emlékév ideje alatt, 2018-ban Kárpát-medence több településén is bemutatják, kiemelve a nagy király szellemiségét és korát.
A másik tárlat, a Bibliotheca Corviniana című kiállítás szemlélői pedig a kolozsvári Amaryllis Társaság és az Országos Széchényi Könyvtár jóvoltából a budai vár könyvtárában, Mátyás király híres corvinái között érezhetik magukat, ismertette Hugyik Richard, a zentai Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ igazgatója. Ezt a pannókból álló reprodukciós sorozatot 2008-ban készítették, a Reneszánsz Évben, és most 2018-ban, a Mátyás király Emlékévben ismét útnak indították és több helyszínen bemutatják.
"A Bibliotheca Corviniana az Alpoktól északra lévő területek legnagyobb és legjelentősebb könyvtára volt. Becslések szerint Mátyás király könyvtárának 2000-2500 kötete lehetett, melyek összesen 4500 művet ölelhetek fel az irodalom és a tudomány minden ágából. Az Országos Széchényi Könyvtár őrzi jelenleg a Magyarországon található 53 corvina nagy részét, ami a világon a XVI. századdal és Moháccsal kezdődő szétszóródást követően fennmaradt hiteles Corvina-kötetek csupán negyedrészét képezi. A kódexek Mátyás könyvtárában – aki mindig szakított időt az olvasásra – soha nem a dísztárgy szerepét töltötték be", hangsúlyozta beszédében Hugyik Richárd. A kódexek lapjai 24 darab, egyenként 60 x 90 cm-es pannón láthatók, valóban különleges élményt nyújtva a látogatóknak.
A zentai ünnepségek keretében egy szabadtéri kiállítás is foglalkozik a reneszánsz uralkodóval, melynek címe Mátyás király Zentája, ezt a képanyagot a Zentai Városháza kupolájának bal oldalán tekinthetik meg az arra sétálók. Az utcai kiállítás az Amaryllis Társaság megbízásából készült, összeállítása pedig Lupescu Radu történész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense nevéhez fűződik.
A Zentai Városi Múzeumban tartott megnyitót követően bemutatták még Tari László helytörténész és dr. Almási Tibor történész, tanszékvezető egyetemi tanár közös kiadványát, mely kötetről Szűgyi Ferenc, a Zentai Történelmi Levéltár munkatársa beszélgetett a szerzőkkel. A megjelent hallgatóság részletesen tájékozódhatott a míves kötet létrejöttének ötletéről, a kutatott dokumentumról, a korról, valamint a történelem szövevényes részleteiről.
Rúzsa Mária
Vajdaság Ma, 2018. szeptember 9.