Az 1849. február eleji tragikus események áldozataira emlékeztek ma délelőtt Zentán, a helyi Felsővárosi köztemetőben, ahol az egybegyűltek megkoszorúzták az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc emléksírhelyét.
A rendezvény kezdetén Juhász Lassú Kornélia, a Városi Könyvtár munkatársa üdvözölte a résztvevőket, ezt követően pedig Juhász Attila magyartanár mondott alkalmi beszédet, amelyben az események felidézését követően kiemelte, a zentai mészárlás két hete alatt hozzávetőlegesen 2000-2800 embert öltek meg, legtöbbjüket különösen kegyetlen módon, és a város nagy része is tűzvész, rombolás áldozata lett. Hangsúlyozta, Zenta visszafoglalása 1849. március 22-én történt meg, amely feladatot a Perczel Mór tábornok parancsnoksága alatt álló IV. Hadtest csapatai hajtották végre, letörve a szerbek makacs ellenállását, csekély veszteségek mellett. Mint mondta, a döntő rohamot Perczel Miklós őrnagy, a tábornok öccse vezette, és a város bevételét követően Perczel azonnal vésztörvényszéket állított össze, amely meghallgatta a zentai túlélők tanúvallomásait. Leszögezte, a vésztörvényszék a vallomások alapján 47 zentai szerbet talált bűnösnek, majd ítélt halálra, és május 22-én agyon is lőtték őket. Hozzátette, az áldozatok egy részének csontjai a 1889-es vasútépítéskor kerültek elő, ezt követően a maradványokat összegyűjtötték, és egy közös sírba helyezték a Felsővárosi temetőben, majd 1893-ban erre a sírhelyre épült közadakozásból az a fekete márvány obeliszk, amely a mai napig mementóként figyelmeztet bennünket az akkori történésekre.
A megemlékezés résztvevői az alkalmi beszéd után elhelyezték az emlékezés virágait az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc emléksírhelyénél, amelyet Zenta község önkormányzata képviseletében Ceglédi Rudolf, a Magyar Nemzeti Tanács nevében Hugyik Richárd, a Vajdasági Magyar Szövetség képviseletében Lőrinc Csongor és Pataki Tibor, a Magyar Mozgalom nevében pedig Kajári Ferenc és Sándor József koszorúzott meg.
H. A.
Vajdaság Ma, 2018. február 2.
HERÉDI Krisztián felvételei
