A magyar kultúra napjának délvidéki központi ünnepségét tartották meg pénteken a Tisza menti városban. Az ünnepséghez kapcsolódott a Kárpát-medencei Kulturális Fórum, amelyet a Mátyás király-emlékév jegyében szerveztek meg. Az ünnepség délutáni programjára ellátogatott Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Idén egy napon tartották a Kárpát-medencei Kulturális Fórumot és a magyar kultúra napi díjátadó gálát. A programot a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet közösen valósította meg.
A jelentős rendezvény 15 órakor a vendégek fogadásával indult, a Városháza Andruskó-termében, ahol Ceglédi Rudolf polgármester és munkatársai köszöntötték Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkárt, Csibi Krisztinát, a Magyarság Háza igazgatóját, továbbá a Hagyományok Háza, a Nemzeti Művelődési Intézet, Magyar Nemzeti Tanács képviselőit, vajdasági szórványközpontok vezetőit és más meghívottakat.
A kulturális fórum előadásai ezután a Művelődési Ház kamaratermében folytatódtak. Gondi Martina, a VMMI vezetője és Sutus Áron, a VMMSZ elnöke köszöntötték az érdeklődőket. A fórumot egykor Dudás Károly, dr. Szöllősy Vágó László és mgr. Hajnal Jenő ötletei alapján hívták életre. A fórum fontos célja, hogy minden év elején találkozzanak és egyeztessenek az egész Kárpát-medencéből érkező magyar művelődési intézmények vezetői, összehangolják az éves programokat és terveikről beszéljenek.
A köszöntő beszédek után Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár tartotta meg előadását.
A 20. század eseményei alapján úgy tűnik, hogy ez utóbbi évszázad nem a magyaroké volt, de a tervek szerint a 21. században erős magyarság és erős Magyarország épül, és ezt támasztják alá a magyar nemzetpolitika tevékenységei - hangsúlyozta Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár pénteken Zentán, ahol a magyar nemzetpolitika utóbbi nyolc évét ismertette.
Kiemelte, hogy ha van egy erősödő, illetve gazdaságilag erős Magyarország, akkor arra a külhoni magyarok is fel tudnak nézni, és büszkék lehetnek a magyarországi eredményekre. Budapest pedig a külhoniakkal is megosztja sikerét.
Emlékeztetett arra, hogy a múlt év végén letette esküjét az egymilliomodik külhoni magyar állampolgár, ezt pedig az tette lehetővé, hogy 2010-ben a magyar parlament elfogadta az egyszerűsített honosítási eljárásra vonatkozó törvényt. Ezzel egy időben létrehozták a nemzetpolitikai államtitkárságot, amely azóta tematikus éveket hirdetett, és ezek keretében is segítette a külhoni magyarságot.
Potápi Árpád János felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi években a Vajdaságban számos kiemelt kulturális támogatást tett lehetővé a magyar kormány: a szabadkai zsinagóga felújítására 836 millió forintot, az újvidéki Európa Kollégium kiépítésére 765 millió forintot, a szabadkai képzőközpontra 400 milliót, a doroszló-szentkúti zarándokhelyre 760 milliót, a zentai csata emléktemplomára 110 milliót, a nagybecskereki zárdára 650 milliót, a muzslyai Emmausz Fiúkollégiumra pedig 288 millió forintot fordított.
Ezen felül az oktatási-nevelési támogatásokon keresztül igyekeztek minden magyar családot elérni és támogatni. A cél az, hogy minden magyar gyermek magyar oktatási intézményt válasszon már az első pillanattól kezdve - fogalmazott az államtitkár.
Ezzel összefüggésben kiemelt programmá nyilvánították a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot, amelynek keretében a 2016-2018-as időszakban 17,1 milliárd forintból 76 új óvoda és bölcsőde épült, valamint több mint 200 intézmény felújítása valósult meg, 2018-tól pedig a program második ütemében 21,5 milliárd forintból 77 új óvoda és bölcsőde épülhet és 217 intézmény felújítása kezdődhet meg.
A kormány fontos célja az is, hogy nőjön a magyarság kezében lévő vagyon, és biztosítsák a szülőföldön való megmaradást és boldogulást. Ebben a Délvidéken a Vajdasági Magyar Szövetség és a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács a kormány stratégiai partnere, akiknek köszönhetően megerősödött az együttműködés - tette hozzá. az államtitkár.
Összkormányzati szinten 2017-ben Magyarország több mint 100 milliárd forintot fordított nemzetpolitikára, és 2018-ban is csaknem 100 milliárd forint áll rendelkezésre.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy 2018 a külhoni magyar családok éve. A cél az, hogy több gyermek szülessen a magyar családokban, és több magyar gyermek szülessen a vegyesházasságokban is - magyarázta. Emlékeztetett arra, hogy már a külhoni magyar állampolgárok is igényelhetik az anyasági támogatást, és a babakötvényt is kiterjesztették a Kárpát-medencei magyarságra. Emellett az anyasági támogatást igénylőknek kezdőcsomagot adnak át. A végső cél az, hogy a külhonban is hasonló legyen a családtámogatás, mint Magyarországon - tette hozzá.
Potápi Árpád János szólt arról is, hogy a nemzetpolitikai államtitkárság az utóbbi időszakban emlékéveket hirdet, így 2018 Mátyás király-emlékév lett. Ő volt ugyanis az az uralkodó - fogalmazott a politikus -, aki komolyan vette, hogy Magyarország képtelen egyedül megállítani a terjeszkedő Oszmán Birodalmat, és szükség van a közép-európai országok összefogására, és ezt magyar irányítással akarta megteremteni. Neki köszönhetően jelentősebb hadjáratot nem is indítottak a törökök Magyarország ellen egészen 1526-ig - tette hozzá.
Csibi Krisztina, a budapesti Magyarság Háza igazgatója előadásában Hunyadi Mátyás szavaival üdvözölte a jelenlevőket, amelyek szerint: „Az isteni szolgálatra bármilyen idő alkalmas és mindaz, amit a haza érdekében tesz az ember, nem egyéb, mint Isten szolgálata”. Majd részletesen ismertette az emlékév céljai, együttműködő partnereiket, a magyarországi és határon túli programokat. A Mátyás király emlékévet a nemzetpolitikai államtitkárság hirdette meg 2018-ra Mátyás király születésének 575. és trónra lépésének 560. évfordulója alkalmából.
A fórum előadói között szerepelt még Kárpáti Árpád, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezető igazgatója, Hont Angéla, a Hagyományok Háza szervezési és kommunikációs főosztályvezetője, valamint az utolsó, záró előadást mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanácsnak elnöke tartotta meg, aki a kezdetektől a Kárpát-medencei Kulturális Fórum szervezője volt. Hajnal Jenő beszédében a nemzeti együttműködés és összetartozás különleges időszakára helyezte a hangsúlyt, amikor önmagára talált a nemzet. Az idei év tervei közül több egyházi, kulturális épület felújítását említette meg, hiánypótló kiadványok megjelentetését, a továbbra is működő kiemelt rendezvényeik mellett.
A délután záró részében kérdések és hozzászólások hangzottak el, majd művelődési programmal és díjátadóval folytatódott a magyar kultúra napja Zentán.
A kulturális programon több mint száz művelődéssel, kultúrával foglalkozó szakember, munkatárs vett részt a Kárpát-medence művelődési intézményeiből. A meghívottak között volt többek között Magyarország belgrádi nagykövetsége, Magyarország szabadkai főkonzulátusa, a belgrádi Collegium Hungaricum, a Nemzeti Művelődési Intézet Csongrád Megyei Irodája, a Macedóniai Magyarok Teleház Szervezete, Magyar Polgárok Egyesülete (Szarajevó), Magyar Szó Egyesület (Banja Luka), Határokon Túli Magyarságért Alapítvány, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (Kolozsvár), Kovászna Megyei Művelődési Központ.
Rúzsa Mária
Vajdaság Ma, MTI, 2018. 01. 12
Herédi Krisztián felvételei
