Magyar Gazdasági Nap –2013. Zenta címmel tartottak szakmai tanácskozást ma Zentán, a Városházán a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara, Zenta Község önkormányzata, valamint a Kárpát Régió Üzleti Hálózat szervezésében. A rendezvény kezdetén, Zsoldos Ervinnek, a Mécsvirág együttes tagjának alkalmi produkcióját követően előbb Ceglédi Rudolf, Zenta község polgármestere, majd Kaszás Anikó, a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke mondott ünnepi köszöntőt, a folytatásban pedig neves szerbiai és magyarországi gazdasági szakemberek tartottak szakmai előadásokat.
A rendezvény sajtótájékoztatóján Ceglédi Rudolf, Zenta község polgármestere kifejtette, a tanácskozás megszervezését azért tartották különösen fontosnak, mert a jelenlegi önkormányzat egyik legfontosabb célja a község gazdasági fejlődésének biztosítása. Mint mondta, a tanácskozás kiváló lehetőséget kínált az olyan kapcsolatok kiépítésére, amelyek a későbbiek során konkrét eredményeket is hozhatnak majd mind a község, mind a községbeli gazdasági szereplők számára.
Kaszás Anikó, a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke hangsúlyozta, zentai származása miatt mindig is szívügyének tekintette a vajdasági és a magyarországi vállalkozások kapcsolatteremtését, illetve a kialakult kapcsolatok továbbfejlesztését. Mint mondta, a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamarának a mostani tanácskozás már az ötödik ilyen jellegű rendezvénye volt, amelyek közül az elsőt Kragujevacon, a másodikat Újvidéken, a harmadikat Szabadkán, a negyediket pedig Nagybecskereken tartották meg. Ahogyan fogalmazott, minden egyes rendezvénynek az volt a legfőbb célja, hogy olyan kis- és középvállalkozásnak adjanak lehetőséget akár a bemutatkozásra, akár a kapcsolatteremtésre, amelyek önállóan, saját erejükből valószínűleg nem tudnának áldozni minderre, ugyanis a kamara nagyon fontosnak tartja, hogy az ilyen rendezvények által bizonyos terheket átvállaljon a vállalkozásoktól, ezzel kísérelve meg hathatós segítséget nyújtani számukra.
Gyenizse László, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat vezetője kifejtette, alaptevékenységüket képezi az, hogy a magyarországi cégeknek segítséget nyújtsanak a piacra jutásban, és megpróbálják őket helyzetbe hozni Szerbiában, majd hozzátette, a mostani rendezvény, amelyen a különféle cégek igen jelentős számban képviseltették magukat, kiváló lehetőséget kínált arra, hogy akár közvetlen segítségnyújtást is felajánlhassanak számukra a piacra jutás és érvényesülés megkönnyítésében.
Varga Viktor, a zentai községi tanács gazdasági ügyekkel megbízott tagja reményének adott hangot, hogy a konferencia jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a zentai és a környékbeli cégeket összehozza a leendő magyarországi partnerekkel, aminek köszönhetően – ahogyan fogalmazott – gyümölcsöző együttműködés jöhet majd létre a két térség gazdasági szereplői között.
A Magyar Gazdasági Nap –2013. Zenta elnevezésű rendezvény a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával valósul meg.
H. G.
Vajdaság Ma, 2013. október 18.
A fejlődés letéteményesei: a kis- és középvállalkozások
Zentán a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara, az önkormányzat és a Kárpát Régió Üzleti Hálózat szabadkai és újvidéki irodáinak szervezésében megtartották a Magyar Gazdasági Nap – 2013 elnevezésű eseményt, amelyhez kiállítás és termékbemutató is kapcsolódott.
Dr. Jójárt Miklós, a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető alelnökének vezetésével a zentai városháza dísztermében tartott rendezvényen Ceglédi Rudolf, Zenta város polgármestere köszöntötte a résztvevőket. Örömét fejezte ki, hogy a Tisza-parti város adhat otthont egy ilyen hasznos tanácskozásnak, amelynek nyilvánvaló hozadéka a gazdaság szereplőinek kapcsolatteremtése és további gyümölcsöző együttműködése a régióban, de azon kívül is. Kaszás Anikó, a szervező kamara nevében üdvözölte az egybegyűlteket, s meggyőződésnek adott hangot, hogy ezen az összejövetelen is olyan kapcsolatok jönnek létre a két ország jelen lévő üzletemberei között, mint az előző négy vajdasági találkozón – Szabadkán, Újvidéken, Becskereken és Kikindán.
Dr. Billó Kármen, a Magyar Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezető helyettese adatokkal támasztotta alá az együttműködés szükségességét. Elmondta, Magyarországon a határ menti régiókban 78 ezer működő vállalat van, zömmel kis- és középvállalkozások, amelyek számára hasznos lenne a határon túli hasonló vállalkozásokkal való kapcsolatteremtés, együttműködés. Ez annál inkább fontos, mert például az említett magyarországi régióban a fiatal munkanélküliek száma 27 százalék, a szerbiai (vajdasági) állásnélküliek e kategóriában elérik a 67 százalékot! Hogy e munkát elősegítsék, az illetékes magyar minisztérium kidolgozta a Wekerle tervet, amely a gazdaságélénkítés célját szolgálja, mégpedig a kis- és középvállalkozások szintjén, továbbá szorgalmazza az ágazati kapcsolatokat, a határátkelőhelyek nyitását a két ország között és a vállalkozásoknak a Kárpáti Régió Üzlethálózathoz való kapcsolódását.
Juhász Bálint, a Vajdaság Autonóm Tartomány kormányának gazdasági, foglalkoztatási és nemi egyenjogúsági titkárságának titkárhelyettese, felszólalásában rámutatott, hogy a tartományi kormány 14 stratégiai pont mentén tervezi a régió gazdaságának élénkítését, mindenek előtt pedig a foglalkoztatás jelentősebb fejlesztését. Mindezt adókedvezményekkel, eszközbeszerzéssel, nyersanyagvásárlással, régi mesterségek (a kisipar) támogatásával, a turizmus fejlesztésével és a nők nagyobb arányú foglalkoztatásával az említett ágazatokban.
A továbbiakban felszólalók – Skapinyec Péter, a Magyar Nemzeti Külgazdasági Hivatal főosztályvezetője, dr. Kunos József, a KENSSS (Kecskemét, Újvidék, Szabadka, Zenta) magyar-szerb kamarák által alapított vegyes vállalat igazgatója, Varga Viktor, a zentai önkormányzat gazdasági ügyekkel megbízott tanácsosa, Gyenizse László, Kárpáti Régió irodavezető, Nikola Žmukić, a Tisacoop Kereskedelmi Vállalat kereskedelmi igazgatója és Buka László, a Magyar Napkollektor Szövetség vezetője – egyaránt annak az elvárásnak adtak hangot, hogy a két ország gazdasági együttműködésének fejlesztésében a regionális kapcsolatok előrelendítése alapvető követelmény. Ennek érdekében mind a magyar, mind a szerb kis- és középvállalkozások képviselői a jövőben is rendszeres konzultációkat tartanak a kölcsönös érdekek alapján létrehozandó kapcsolatokról, azok fejlesztéséről és az eddiginél is konkrétabb lépések megtételéről.
Dr. Jójárt Miklós, a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető alelnöke zárszavában köszönetet mondott a zentai önkormányzatnak a szervezésben nyújtott hathatós segítségért és reményét fejezte ki, hogy a jövőben – az összejövetelen elhangzott nyílt és őszinte megnyilatkozások alapján – még több hasznos, gyümölcsöző gazdasági kapcsolat jön majd létre a két ország vállalkozói és vállalkozásai között.
Kisimre Ferenc, Hét Nap