Zentán tartotta meg idei első közgyűlését a Magyar Teátrumi Társaság, amelynek összejövetelén számos olyan kérdés is napirendre került, amelyek meghatározhatják a magyar színházi élet jelenét és jövőjét is.
A rendezvény kezdetén Wischer Johann, a Zentai Magyar Kamaraszínház igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, kiemelve, óriási megtiszteltetést jelent számukra, hogy intézményük lehet a házigazdája a közgyűlésnek, amely első ízben került valamely határon túli régióban megrendezésre, ami azt jelenti számukra, hogy részesei a Kárpát-medence színházi életének és mindennapjainak is. Ezt követően beszélt az általa vezetett intézmény tevékenységéről, illetve azokról a nehézségekről is, amelyet a két központ, Belgrád és Budapest távolsága jelent számukra, majd hozzátette, a társasági tagság azonban a nehéz helyzet ellenére is számos lehetőséget nyit meg az általa vezetett intézmény előtt.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke köszöntőjében kifejtette, úgy véli, az, hogy a társaság éppen Zentát választotta a közgyűlése helyszínéül, egyfajta elismerése nemcsak színházaink tevékenységének, hanem közösségünknek is. Beszélt a vajdasági magyarság sajátosságairól és érdekképviseletének eredményeiről, amelyek – mint mondta – egyebek mellett azt is meghatározzák, hogy színházaink milyen közegben tudják kifejteni tevékenységüket. Úgy fogalmazott, az, amit színházaink minőség tekintetében letesznek a magyarság asztalára, jóval több annál, mint ami egy ilyen kis közösségtől elvárható lenne. Végezetül arra kérte az egybegyűlteket, hogy színházainkra a jövőben is partnerként, a közösség részeként tekintsenek, hiszen – ahogyan fogalmazott – ez a felemelkedésünk és az előrehaladásunk záloga.
Ceglédi Rudolf, Zenta község polgármestere szintén nagy megtiszteltetésnek nevezte azt, hogy Zentára érkeztek a Magyar Teátrumi Társaság által tömörített intézmények vezetői és képviselői, majd három olyan dátumot emelt ki, amelyek meghatározóak Zenta városa szempontjából, 1216-ot, a város első írásos említésének időpontját, 1697-et, a híres zentai csata dátumát, valamint 2008-at, a Zentai Magyar Kamaraszínház megalapításának évét. Beszélt az intézmény által kifejtett tevékenység fontosságáról, valamint annak jelentőségéről is, hogy a közösség részéről egyre növekvő igény mutatkozik az iránt a tevékenység irány, amelyet a kamaraszínház kifejt.
A több órán át tartó zártkörű ülést követően a társaság vezetői közös sajtótájékoztatón számoltak be a közgyűlés legmeghatározóbb történéseiről, kiemelve, Kis Domonkos Márk, a Váci Dunakanyar Színház igazgatója és Pataky András, a Soproni Petőfi Színház igazgatója személyében megválasztották a társaság új alelnökeit is.
Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára kifejtette, a 2008-ban alakult társaság mára a legnagyobb magyar színházi szervezetté nőtte ki magát, amelynek több mint hatvan tagszervezete van, és a mostani a 18. közgyűlésük volt, ezek közül az első olyan, amelyet a határon túli régiók valamelyikében tartottak meg.
Vidnyánszky Attila, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke és a Nemzeti Színház igazgatója kiemelte, amellett, hogy megválasztották a szervezet két új alelnökét, szó esett az előadóművészeti törvény esetleges módosításával kapcsolatos álláspontjuk megfogalmazásáról, a befogadóhelyekről, amelyek közel egymillió nézőt szolgálnak ki országszerte, éppen ezért rendkívül fontosnak tartják, hogy hozzájáruljanak ahhoz, hogy ezeken a helyeken is minőséges produkciókkal találkozhassanak a nézők, valamint szó volt a POSZT-ról, a Színházba mentem! programjukról, amelynek célja magának a színházba járásnak a népszerűsítése és sok egyéb olyan kérdésről is, amelyek meghatározóak lehetnek a magyar színházi élet jelene és jövője szempontjából egyaránt.
Pataky András és Kis Domonkos Márk megtisztelőnek nevezték, hogy a szervezet alelnökei lettek, majd ismertették az általuk vezetett intézmények tevékenységét és célkitűzéseit, illetve beszéltek arról is, milyen módon szeretnék majd a jövőben segíteni a Magyar Teátrumi Társaság munkáját. Wischer Johann annak jelentőségét taglalta, hogy az általa vezetett intézmény része lehet a társaságnak, ez ugyanis – ahogyan fogalmazott – számos lehetőséget nyit meg a Zentai Magyar Kamaraszínház előtt, köztük a határok eltüntetését is, hiszen – mint mondta – nemcsak ők járnak egyre több helyre Magyarország-szerte, hanem az anyaországi társulatok is mind gyakrabban vendégszerepelnek a Tisza-parti településen. Végezetül Szabó László emlékeztetett arra, hogy néhány héttel ezelőtt a Magyar Teátrumi Társaság jóvoltából nagy sikerrel szervezték meg Zentán a Teátrum Neked! – Zentai Teátrumi Napok elnevezésű fesztivált, amellyel egy olyan kiváló együttműködés alakult ki a társaság és az intézmény között, amely reményeik szerint a jövőben is folytatódni fog.
H. A.
Vajdaság Ma, 2017. április 3.
Herédi Krisztián felvételei
