Második fázisába lépett a Magyar Nemzeti Tanács fejlesztőpedagógiai programja, amelynek hiánypótló jellege az előző években megmutatkozott, ezért szükségesnek látták a beindítását – nyilatkozta tegnap Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke a tegnapi, Zentán megtartott sajtótájékoztatón.
Hozzátette, hogy ez a program a tanulási zavarok azonosítása, megelőzése és leküzdése terén nyújt segítséget az érintett gyermekeknek, szüleiknek és pedagógusaiknak. Elmondta azt is, hogy a pedagógusok tisztában vannak azzal, hogy az iskolába induló elsős gyerekek igen szórt képességekkel érkeznek, s nagy az eltérés a tudásukban, fizikai fejlettségükben és motiváltságukban. A pedagógusok visszajelzései alapján nagy szükség mutatkozik arra, hogy az oktatási intézményekben dolgozó szakemberek mellett a gyerekek szülei, családjai is szakmai visszajelzéseket kapjanak e téren, ugyanis az előző évek statisztikai adatai arról árulkodnak, hogy nagyszámú gyermek kezdi el az iskolát beszédkészségi zavarokkal, tanulási nehézségekkel, és sokaknál idegrendszeri éretlenséget is kimutattak. Ezek a tanulási nehézségek az írás, olvasás és a számolás elsajátításánál mutatkoznak meg, és már az óvodáskorban is jelentkeznek, ezért nagyon lényeges, és az MNT számára kulcsfontosságú, hogy a szakmai segítséget már az óvodában megkapják a szakemberektől. A fejlesztőpedagógiai hálózat a pedagógusoknak, a szülőknek és a gyermekeknek egyaránt segítséget tud nyújtani, úgy, hogy az utóbbiakat egyénileg segíti a felzárkóztatásban.
A fejlesztőpedagógiai program két részből: a fejlesztő gyógypedagógiai tevékenységből és a rehabilitációs módszerekből áll, s az év folyamán mindkét tevékenységet tovább folytatják.
Perpauer Attila, az MNT Oktatási Bizottságának elnöke elmondta, hogy tartományunk területén 16 településre látogattak el, s összesen 284 gyermek vett részt a felmérésben. Hangsúlyozta, hogy az MNT számára minden gyermek egyéni fejlődése fontos, ezért a kistelepülésekre is ellátogattak. A látogatások során felmérték a gyermekek vizualitásképességét, a mozgási struktúrájukat, valamint a verbalitásukat. A statisztikai összesítések alapján a tanulók mintegy egyharmadánál tapasztaltak valamilyen tanulási veszélyeztetettséget.
A program áprilisban szülői értekezletekkel folytatódik, amelyeken a Magyar Nemzeti Tanács képviselői és a fejlesztőpedagógusok az érintetteket tájékoztatják a felmérés eredményeiről, valamint a tanulási zavarral küszködő tanulók számára az óvónőkkel karöltve egyéni fejlesztési terveket is el tudnak készíteni. Nem egyszeri segítséget szándékoznak nyújtani, hanem folyamatosan követni szeretnék az érintett gyermekek fejlődését egészen addig, amíg el nem kezdenek járni az általános iskola harmadik-negyedik osztályába, mert addig lehet fejlesztőpedagógiai módszerekkel segíteni a rászoruló gyerekeken.
Hhzs.
Magyar Szó, 2017. március 31.