Rövid beszélgetés Juhász Kristóffal, Zenta Juventus Pro Urbe díjasával
Hogyan érintett a várostól kapott elismerés, számítottál-e ilyen kitüntetésre, mit jelent ez számodra?
– Eddig nem is tudtam a díj létezéséről, ezért tényleg, mint derült égből villámcsapás ért a dolog, de egyértelműen kellemes meglepetés volt. Sajnos a díjátadón nem tudtam ott lenni, mivel épp írásbelim volt az egyetemen. Nagyon sokat jelent nekem ez a díj, és örülök annak, hogy Zenta város törődik a fiatalsággal, hiszen ez a város jövőjének alapja.
Mennyire hat rád ez ösztönzőleg, esetleg nagyobb-e a bizonyítási vágyad?
– Amíg nem volt ilyen jellegű díjam, addig is igyekeztem aktív tagja lenni a tudományos közösségeknek. A díj olyan szempontból hat ösztönzőleg, hogy tudom, számít, amit csinálok, mert a város is tud róla, és most ennek következtében még jobban igyekszem részt venni a tudományos életben, ahogy az egyetem és időm engedi.
Magyarországon tanulsz. Tervezel-e a tanulmányaid után visszatérni Zentára, és itt kamatoztatni tudásodat?
– Egyelőre a jövőre vonatkozólag konkrét terveim még nincsenek, de egyáltalán nem kizárt, hogy visszatérek Zentára, természetesen abban az esetben, ha lesz rá lehetőségem, és lesz megfelelő álláslehetőség. Mindenféleképpen jó lenne visszaadni valamit annak a közösségnek, amelytől én annyi mindent kaptam már.
Ha szeretnél egyszer visszajönni, mivel foglalkoznál szívesen?
– Szívesen dolgoznék az oktatásban, esetleg részt vennék a város fejlesztésében, ha lenne rá lehetőségem, de a kutató és egyéb munka sem áll távol tőlem.
Mi az életcélod?
– Ezt a kérdést már sokan feltették nekem, és eddig mindig azt válaszoltam, hogy nem tudom, de persze ez nem válaszlehetőség, ezért inkább azt mondanám, hogy egyelőre nincs konkrét életcélom, csak annyi, hogy azt csináljam, amit szeretek, és azt szeressem, amit majd csinálni fogok.
Juhász Kristóf, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium természettudományi-matematikai tagozatának az idén végzett tanulója, jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának elsőéves mérnökinformatikus hallgatója.
Juhász Kristóf középiskolás osztálya és a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium egyik színfoltja volt. Rátermettségével, a munkához való hozzáállásával példaképe lehetett diáktársainak és minden zentai fiatalnak, hiszen soha nem futamodott meg az újtól vagy a kihívásoktól, legyen szó informatikáról, matematikáról, kémiáról vagy ezekből a tantárgyakból szervezett versenyekről. Mind az órán, mind a versenyeken mindig helyt állt, és a bolyais diákhoz és tősgyökeres zentaihoz méltóan képviselte az iskoláját. Kimagaslóan érdeklődött a plusztevékenységek iránt, és tette ezt nap mint nap a fakultatív szakkörökön, tanácskozásokon való szereplésével és részvételével.
Juhász Kristóf a négy középiskolai éve alatt 12 versenyen ért el dobogós helyezést, melyből 7 első, 2 második és 3 egyéb díjban részesült. Több alkalommal nyert informatikai versenyt vagy újításaival innovációs megmérettetést. Továbbá több Kárpát-medencei városban szervezett versenyen is eredményeket ért el, illetve világvárosokban is szerepelt.
Tehetsége túlmutat a nemzedékén, és sokszor felkészítő tanárait is próbára tette. Már eddigi munkássáés eredményei révén szakmailag elismert tehetség itthon, de külföldön is – olvasható a méltatásban.
hhá
Magyar Szó, 2013. október 4.